Rák (betegség)

Rákos dohányzási betegség. A dohányzás és a rák | teaklipper.hu

Elnevezésének eredete[ szerkesztés ] Hippokratész több rákfajta leírását is elkészítette. A jóindulatú tumorokat onkosznak nevezte, ami duzzanatot jelent görögülmíg a rosszindulatú tumorokat karcinosznak hívta, ami a rák görög elnevezése.

rákos dohányzási betegség

A különös rákos dohányzási betegség oka valószínűleg a rosszindulatú daganat távoli hasonlósága egy rákhoz, a jól körülhatárolható, kör alakú középrésszel és az innen szerteágazó, vékony nyúlványokkal. Hagyja abba és ne dohányozzon sokáig a szó végéhez csatolta az -oma toldalékot, ami görögül daganatot jelent, így alakult ki a karcinóma elnevezés. Rákos dohányzási betegség mai szóhasználatban a karcinóma az epiteliális sejtekből kiinduló rosszindulatú daganat orvosi elnevezése.

Celsus volt az az orvos, aki a karcinosz kifejezést latinra fordítva bevezette a cancer elnevezést, amely magyarra fordítva lett rák. Nomenklatúra és osztályozás[ szerkesztés ] Az alábbi rokonértelmű kifejezések használatosak abnormális rákos dohányzási betegség említése során: Neoplasia vagy neoplazma a pontos, tudományos meghatározása az első paragrafusban említett megbetegedéseknek.

A csoportba sok különböző rákos dohányzási betegség tartozik, a szokásos osztályozásuk alább olvasható. A neoplazma lehet jóindulatú vagy rosszindulatú. A rák a betegség széles körben rákos dohányzási betegség elnevezése, általában a rosszindulatú neoplazma értendő alatta. Improvizált dohányzó készülék az ilyen rosszindulatú daganatok egyik alcsoportja, a karcinóma említésére alkalmazzák.

Tekintettel a szó ismertségére, gyakran még orvosok és tudósok is ezt a kifejezést alkalmazzák, amikor neoplazmikus betegségekről, mint csoportról beszélgetnek.

Az orvosi nyelvezetben a tumor egyszerűen daganatot vagy csomót jelent, legyen az neoplazmikus, gyulladásos vagy egyéb. A köznyelvben azonban ez a kifejezés is gyakorlatilag azonos a jó- vagy a rosszindulatú neoplazmával.

Dohányzási szokások és passzív dohányzás a gyermekek és a fiatalok körében

Ez a használat azonban nem pontos, hiszen egyes neoplazmák, például a leukémia vagy az in situ carcinomasoha nem formálnak tumort.

Ráktípusok[ szerkesztés ] Az egyes rák típusokat osztályozhatjuk aszerint, hogy honnan erednek, azaz milyen fejlődéstani sejtcsoportból származnak; hol helyezkednek el rákos dohányzási betegség. Benignus jóindulatú tumorok osztályozása[ szerkesztés ] adenoma: rákos dohányzási betegség szerkezetű vagy mirigyes eredetű papilloma: hámfedte terület ujjszerű kiemelkedése polyp: nyálkahártya terület makroszkóposan is látható szövetszaporulata cystadenoma: üreges szerkezetű szövetproliferáció.

A kiindulási sejt elhelyezkedése alapján[ szerkesztés ] a karcinóma epiteliális sejtből indul. Ebbe a csoportba tartoznak a leggyakoribb megbetegedések, például: a mell, a prosztata, a tüdő, a vastagbél, a bőr, az emésztőrendszer vagy a mirigyek rákjai.

A dohányzás okozta daganatos betegségek

A rosszindulatú daganatokat általában úgy nevezik el, hogy az érintett testrész latin vagy görög neve után csatolják a fenti kategóriák egyikét. Például, a rosszindulatú májdaganat elnevezése hepatokarcinóma; a zsírsejtek rosszindulatú daganata pedig liposzarkóma.

rákos dohányzási betegség

A jóindulatú daganatok általában az -oma toldalékkal kerülnek elnevezésre. Például az anyaméh simaizmának jóindulatú daganata a leiomyoma. Ez a névszabály azonban nem tökéletes, mivel több rosszindulatú tumor elnevezése is tartalmazza ezt a toldalékot: például neuroblasztóma, limfóma vagy melanóma. Kialakulásának okai és patofiziológia[ szerkesztés ] A rák alapjai[ szerkesztés ] A sejtosztódás vagy sejtburjánzás egy fiziológiai folyamat, amely szinte minden szövetben és számos körülmény hatására beindulhat.

Normális esetben a sejtburjánzás és a sejtek elhalásának egyensúlya szigorúan szabályozottan megy végbe, hogy a szervek és szövetek integritása megmaradjon.

rákos dohányzási betegség

A rák kialakulásához vezető DNS mutációk megszakítják ezt a rendezett folyamatot. A szabályozatlan és gyakran igen gyors sejtburjánzás jóindulatú vagy rosszindulatú daganat rák kialakulásához vezethet. A jóindulatú daganat nem terjed át a test más szerveire vagy támad meg más szöveteket, ritkán jelent életveszélyt, hacsak fizikailag nem nyom össze létfontosságú szerveket vagy okoz ektópiás hormontermelést.

A legtöbben újrakezdik

A rosszindulatú daganat megtámadhat más szöveteket is, a test távoli részeiben alakíthat ki áttéteket metasztázisés veszélyeztetheti az egyén rákos dohányzási betegség. Sejtszintű megközelítés[ szerkesztés ] A rák kialakulása A rák kialakulása karcinogenezis olyan folyamat, ahol felborul a sejtosztódás normális szabályozása.

Általában komoly mutációk sorozata vezet a rák kialakulásához. A folyamatban részt vesznek onkogének és tumorszupresszor gének. Az onkogén elősegíti a rák kialakulását, ha egy mutáció során bekapcsolódik, míg a tumorszupresszor gének a rák kialakulását akadályozzák meg, amíg egy mutáció során ki nem kapcsolódnak.

A proto- onkogének változatos módon segítik elő a sejtnövekedést.

  • Nyomás, ha leszokik a dohányzásról Az évente előforduló 12 veserákból az elhízása dohányzás esethez kapcsolható.
  • Harmadlagos nikotinterhelés A dohányzás káros hatásai sokkal nagyobbak, mint korábban gondolták.

Mások az ingertovábbítási rendszerért és a sejtek, szövetek receptoraiért felelősek, így magukra a hormonokra való fogékonyságot irányítják. Mitogéneket termelnek, vagy a fehérje szintézishez nyújtanak segítséget a DNS transzkripció irányításával.

Szájpadláson lévő nyálkatermelő mirigyek begyulladása Megnövekedett foglepedék és fogkőképződés a fogakon Csontritkulás az állkapocsban Megnövekedett veszélye a leukoplakia kialakulásának Ínysorvadás kialakulásának fokozott veszélye, mely a fogak kihullásához vezethet Csökkent regeneráló képesség, mely károsan hat szájsebészeti beavatkozások utáni gyógyulási folyamatra Csökkent esély a fogbeültetés sikerességére nézve Szájüregi rák kialakulásának megnövekedett kockázata Hogyan vezethet a dohányzás ínysorvadáshoz?

A proto-onkogének mutációja megváltoztathatja funkciójukat, megnövelve a termelt fehérjék mennyiségét vagy aktivitását. Ha ez bekövetkezik, onkogének alakulnak ki, így a sejtek nagyobb valószínűséggel kezdhetnek ellenőrizetlen szaporodásba, burjánzásba.

Csak a mutálódott gének adnak le kontrollálhatatlan növekedési jelzéseket. A tumorszupresszor gének kódjai jelzéseket adnak a fehérjéknek, amelyek elnyomják a mitózist és a sejtnövekedést.

Nem csak tüdőrákot okozhat a dohányzás! Szerző: rákgyógyítás. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ez nem így van, a többség időről-időre visszaesik, okot ugyanis mindig lehet találni arra, hogy valakinek miért muszáj rágyújtania.

A tumorszupresszorok általában transzkripciós faktorokamelyeket a sejtszintű stresszvagy a DNS valamilyen károsodása aktivál. A DNS károsodása beindít bizonyos enzimeket, amelyek végül aktiválják a tumorszupresszor géneket.

Mik a cigaretta dohányzása által okozott betegségek?

E gének feladata, hogy felfüggesszék a sejtciklus előrehaladását, amíg a DNS kijavításra nem kerül, és így megakadályozzák a mutációk továbbadását a létrejövő új sejteknek. A legfontosabb tumorszupresszorok közé tartozik a p53 gén, amely egy transzkripciós faktor és számos sejtszintű hatás képes aktiválni, úgy mint a hypoxia vagy az UV-sugárzás által okozott károsodás.

Ennek állandó folyománya, hogy a DNS kijavítására vagy egyáltalán nem kerülhet sor, vagy a javítás jelentősen lelassul, ez az állapot pedig elkerülhetetlenül rák kialakulásához vezet. Ahhoz, hogy a rák kialakulhasson, általában mindkét géntípusban szükség van mutációs folyamatra.

A csak egyetlen onkogénre korlátozódó mutációt elnyomná a normális mitózis-kontroll és a tumorszupresszor gének, amint azt a Knudson-hipotézis először megjósolta.

Hogyan vezethet a dohányzás ínysorvadáshoz?

Egy tumor szupresszor gén mutációja nem okoz rákos elváltozást, hiszen a gén párja még be tudja tölteni funkcióját. Viszont ha több rákos dohányzási betegség onkogénné alakul, és több tumorszupresszor génben is mutáció keletkezik, akkor sokkal nagyobb esély van rá, hogy a sejtciklus kicsússzon a szabályozás alól és a sejt kontrollálatlan osztódásba kezdjen. Mivel ezen gének szerepet játszanak a DNS hibák kijavításában, az ilyen jellegű mutációk számának növekedésével a génhibák mennyisége is nő.

Az onkogének általában domináns helyzetbe kerülnek, mivel mutálódva új funkcióhoz jutnak, míg a tumor szupresszorok általában recesszívek, mivel mutációik általában funkcióvesztéssel járnak.

  • A szív- és érrendszeri betegségek fő rizikófaktora: a dohányzás Mik a cigaretta dohányzása által okozott betegségek?
  • Bár történtek jogszabályi módosítások és szigorítások annak érdekében, hogy a káros szenvedéllyel élők száma csökkenjen, azonban áttörő változást még nem sikerült ezidáig elérni.

Minden sejt minden génből két példányt tartalmaz, mindkét szülőjétől egyet-egyet, és általában elég, ha a proto-onkogénnek csak az egyik génjében jön létre a funkciónyerő mutáció, a sejt már valódi onkogénné válik, míg a funkcióvesztő mutációnak mindkét génben meg kell ahhoz jelennie, hogy a tumor szupresszort teljesen kiiktassa. Vannak azonban olyan esetek is, amikor egy tumor szupresszor funkcióvesztő génje a másik példányt is kiiktatja, ezt hívjuk domináns negatív hatásnak.

Több p53 mutációban is megfigyelhető ez a folyamat. Az öröklődés szerepe[ szerkesztés ] A tumor szupresszor gének mutációi, amelyeket a sejtek saját utódjaik részére örökítenek át, megnövelik a rákbetegség kialakulásának valószínűségét. Az ilyen családok tagjaiban az áttételes rák előfordulásának esélye megnő, míg a látencia esélye jelentősen csökken.

Rák (betegség)

A mutáns tumor szupresszor átöröklődése a következő módon zajlik: az érintett egyik szülőjétől a gén egy hibás példányát kapja, és hibátlan példányt a másiktól. Tekintettel arra, hogy a tumor szupresszorokban a mutáns gén recesszíven viselkedik bár vannak kivételeka helyes példány elvesztésével létrejön a rák fenotípusa.

rákos dohányzási betegség

Azok az egyének például, akik heterozigótákés a p53 mutációinak helyén az aktuális kromoszómapárjuk egy bizonyos lokuszán az adott gén két változatával, allélekkel rendelkeznek, gyakran szenvednek Li-Fraumeni szindrómábanvagy azok, akik a Rb mutáció pontján heterozigóták, azokban retinoblastoma alakul ki.

Hasonlóképpen, a adenomatózus polyposis coli gén mutációja közvetlen köthető a vastagbélrákhoz, amelynek során fiatalkorban több ezer polip alakul ki a vastagbélben.

Navigációs menü

Végeredményben a rák genetikai károsodások összegzésével kialakuló állapot, ami valójában a Rákos dohányzási betegség mutációinak felel meg. Az ilyen mutációkat okozó anyagokat mutagéneknek nevezik, azokat a mutagéneket pedig, amelyek rákot okoznak, karcinogéneknek. Ugyanakkor, már több rákos megbetegedésről is kimutatták, hogy örökölhető.

Li-Fraumeni-szindróma: osteosarcoma, mellrák, lágyrész tumorok, agytumor kialakulási rizikója nagyobb a p53 fehérje mutációnak köszönhetően.

rákos dohányzási betegség

Turcot-szindróma agytumor és vastagbélrák Familiáris adenomatózus polypozis: az APC gén mutációja miatt korán vastagbélrák alakul ki. A retinoblastoma öröklődése a leginkább kimutatott. A rosszindulatú sejtek jellemzői[ szerkesztés ] A rosszindulatú daganatsejtek néhány jellemző tulajdonsága:.